Jól telt a hetem, 5 napot dolgoztam, egyet síeltem, a maradék egy szabadnapomon pedig elintéztem a már régóta húzódó dolgot, Nagyrédén. De erről még nem szólok, ha végre aktuális is lesz, akkor úgy is kaptok róla egy fotót!

Nagyon sok lécet megnéztem, de ilyen a megszállottság és ilyen, amikor akarok valamit. Többet is megnézek, mint amennyi van. Mert hogy lécet veszek jövő héten, mint ahogy már régóta tervben van. Igaz, egy hónappal korábban szerettem volna, de ezért nem leszek durcás, inkább nagyon örülök neki, hogy egy nagyon jó vételt fogok csinálni vele, s olyan lécet veszek, ami pont hozzám illik, nekem való, s amilyet sokan szeretnének. Már le is van fixálva, csak a finanszírozásra várok. Egyelőre legyen elég róla annyi, hogy egy verseny szlalom léc a Fischertől. Ha megérkezik, azon a héten valószínűleg ő lesz a hét képe, már az ötlet is megvan, milyen formában.

S még egy nagyon fontos, ami már fotózással kapcsolatos: tablófotó-árajánlatot csinálok, mert hogy egy ilyen munkára is van kilátás!

De lássuk a képet, elég a dumából!

5 monokróm képet kell kiválasztanom (ebből 3 már megvan), melyek közül legalább egyet szeretnék, ha megjelenne a magazinban. Aztán ki kell választanom a tavalyi évem legjobb képét is, amivel pedig egy stúdió bérlést nyerhetek.

Van sok munkám, elintézni valóm és tervem is a jövő hétre. A két szabadnapból egyet teljes egészében síelésre fogok szánni, amikor lesz egy kis időm a parkban is fotózni. Aztán egy rajzos projekt kezdeteit is el kell intézzem, a többit pedig nem árulom el.

Szóval a hét képének egy hóágyús képet választottam …

bocs a kicsit szétszórt és elnagyolt írásért …

A facebook fotós fanpagem is alakul, egyre több kép, egyre több látogató. Van egy állandó rovatom, maitalány címmel, volt egy nyertesünk is, aki egy ingyen fotózást nyert. Sok ötletem van erre is, mint minden más témára.

Megkaptam az idei év első esküvőfotós felkérését is, ennek igazán megörültem! Nagy kihívás ez a számomra, de tudom, hogy a kreativitásommal, kellő felkészüléssel és technikával nagyon színvonalas, emlékezetes képek készülnek majd, melyeket nézve mindig boldogság járja át a szívüket! El is kezdtem bújni több profi fotós portfólióját, hogy még több ihletem, ötletem legyen.

A hét képének viszont Nagy Zsuzsáról választottam egy fotót, mert szombaton őt fotóztam. Ez volt az év első felkérése, ezért esett rá a választás…

Történt egy s más velem az első héten. Hol szétvetett a jókedv, hol kicsit elkeseredett voltam, hol szomorú, hol derülátó, szóval ilyen téren minden megvolt.

Dolgoztam is kicsit, de jóval kevesebbet, mint amit elterveztem. Így viszont nagyon sok időm volt ismét szakmázni a világhálón.

Rengeteg képet megnéztem, profi fotósok képeit, sok-sok blogot bújtam át, fotózás-technikai kérdésekben is szereztem új ismereteket, technikával kapcsolatosan is. Kellenek az ilyen időszakok, amikor az ember több időt tud ráfordítani ilyen irányú szellemi fejlődésre, mely aztán a gyakorlatban is megmutatkozik.

Továbbá beadtam egy anyagot a Sony World Photography 2012 nemzetköz pályázatára. Kíváncsian várom az eredményt, remélem, én is utazhatok Londonba a díjátadóra!

A facebook fotós fan pagemen is elindítottam egy játékot, maitalány címmel, melynek a lényege, hogy ki kell találni, hogy mit ábrázol a kép. Úgy veszem észre, hogy tetszik a látogatóknak és szívesen játszanak!

De visszatérve a hét képéhez …

Mostanában sok időt töltök el Ménkűvel is, aki középső húgom mudija. Még kölyök, de már most nagyon okos és jó fej fickó, már igazi cimborám lett már. Sokat játszunk, sétálunk, gyakoroljuk a parancsokat, trükköket, amiket nagy örömmel el is végez.

A kép, amit az első hét képnek választottam január 8-án, vasárnap készült. Egész délutáni a gyöngyösi tó partján voltunk. Időbe tellett, mire megtaláltam a megfelelő beállításokat (állványról, csak késleltetett exponálással, távkioldó nélkül fotózni magam … ), hogy tudjak készíteni néhány képet. Majd helyszínt váltottunk, ahol kezdődött elölről az egész mutatvány. Eredetileg egyedül ülős képet akartam készíteni, de Ménkű oda ült mellém, a Nikon exponált … ez a kép lett az, amiben benne van az egész délután hangulata …

Gondolkodtam a 365 projekten. Egyszer már elkezdtem, bele is buktam. Most is valószínűleg ez a sors várt volna rá, ha belefogtam volna. Mert valljuk be, ha csak magunknak, nincs minden nap ihlet. Van, hogy hetekig nem látok semmit, amit lefotózhatnék. Persze, erre gyógyír volna a projekt, de úgy gondolom, nem árt néha egy kis szünet … ebben sem …

Másrészt technikai akadályok is vannak. Egész egyszerűen nem tudok minden egyes nap 365 napon keresztül internet közelében lenni, s van, hogy időm sincs rá, hogy leüljek egy képpel fél órát, órát foglalkozni, hogy aztán azt fel tölthessem szépen.

De akkor mégis mi legyen? Hasonlóban gondolkodom …

Így született az ötlet, amit egyébként már másnál is láttam, hogy egy olyan fotósorozatot csinálok, ami minden héten egy darab képpel jelentkezik. Technikailag és ihletileg is kivitelezhető. A pontos koncepciót még magam sem tudom, de azt biztosra veszem, hogy épp a pillanatnyi hangulatom jelen lesz a képeken. Szóval figyelemmel kísérhető lesz, mikor hogyan érzem magam. Másrészt, ha azon a héten számomra fontos esemény, események lesznek, akkor nyilván arról kerül föl az éppen aktuális heti fotó.

A címe: 52 week 52 photo

Most a kezdet előtti képpel jelentkezem.

0/52

Annak apropóján kértem és kaptam kölcsön, mert hétvégén egy rangos off-road verseny hivatalos fotósa leszek, és nagylátószögem még nincs. A Zeiss a nikon vázamon is csak alapobiként működik, a dx szenzorméret miatt, a Petri is enyhe nagylátószög. De tekintve azt, hogy az 58mm-es lencsém 87mm-esként, a 105-ösöm pedig 157,5mm-esként működik, igen nagy előrelépés! Amúgy is szerettem használni 28mm-t még az apsc-szenzoros canonommal is.

Szóval köszönet Neked érte, Illés!

Most az előbbivel készült első néhány képkockát láthatjátok, fekete-fehérben.

http://www.facebook.com/pages/Gulyas-Photography/146996078739562